AZ INKLUZÍV DEMOKRÁCIA CÉLKITŰZÉSEI

 

I. A jelenlegi sokdimenziós válság (politikai, gazdasági, szociális, ökológiai, kulturális) végső oka a hatalomkoncentráció a különböző hatalmi elitek kezében. Ezt a piacgazdaság (a mostani nemzetközi formájában értendő) dinamikája reprodukálja és tartja fenn, valamint politikai kiegészítője a képviseleti �demokrácia�, a nyugaton csupán kétszáz éve kibontakozott gazdasági és politikai rendszer.

II. Ezen a tartós válságon, amely ennek a rendszernek a felemelkedésével kezdődött, és csak súlyosbodott az elmúlt néhány évben a piacgazdaság nemzetközivé válása során, nem lehet egyszerűen úrrá lenni csak a rendszer megreformálásával, ahogyan azt a polgári társadalom eszméjét hirdetők, Zöld pártok és szervezetek-akik mindent számba véve a rendszer igazolóiként, mentegetőiként funkcionálnak-utópikusan javasolják. A válág legyőzése egyedül újfajta politikai, társadalmi és gazdasági szervezetek teremtésével lehetséges, amelyek biztosítják a hatalom egyenlő elosztását az állampolgárok között politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális szinten. Az Inkluzív Demokrácia nem csupán egy újfajta utópia, hanem a társadalmi berendezkedés  új formája, amely célként tűzi ki a hatalom egyenlő elosztását minden szinten és következésképpen a jelenlegi többdimenziós válság legyőzését. A végső cél egy, az inkluzív demokráciák konföderációján alapuló Demokratikus Világrendszer megteremtése, amely a jelen és a múlt hierarchikus világrendszereit helyettesítené.

III. Az Inkluzív Demokrácia a demokrácia legmagasabb formája, mivel biztosítja a politikai (vagy közvetlen), gazdasági, társadalmi és ökológiai demokrácia intézményes előfeltételeit es egyéni szinten az állampolgárok tudatos és szabad választásán, nem dogmákon, vallásokon és irracionális vagy zárt eszmerendszereken alapul, amelyek  eleve elutasítjak elveik, eszméik megkérdőjelezését � azaz a demokrácia alappilléreit.

IV. A politikai demokrácia magában foglalja a közvetlen demokrácia intézményeinek a létrehozását politikai szinten, azért hogy minden  közvetlen döntést a helyi közgyűlések hozzanak (azaz a helyi polgári gyűlések mindenki részvételével), amelyek szövetségre lépnek egymással országos és végül kontinentális majd globális szinten és amelyek küldötteket delegálnak azzal a kikötéssel, hogy azok bármikor visszahívhatók. A regionális, országos és konföderációs gyűlések funkciója csupán  az, hogy végrehajtsák és összhangba hozzák a közgyűlések elvi döntéseit. A politikai demokrácia tehát biztosítja a társadalom államigazgatásba való visszaintegrálását, és felváltja az államot, mint független polgárok feletti hatalmat, amely a polgárokat alapvetően alattvalókká formálta át.

V. A gazdasági demokrácia magában foglalja a termelési eszközök kollektív tulajdonának megteremtését (azaz a szociális jólét forrását) és az ezek feletti kollektív ellenőrzést a népgyűlés által. A piacgazdaság rendszerét, amely a jelenlegi, néhányak kezén való hatalmas tőkefelhalmozódáshoz, valamint munkanélküliséghez, részleges foglalkoztatottsághoz, bizonytalansághoz, a szociális intézmények degradációjához és ökológiai katasztrófához vezetett, új intézmények váltják fel, amelyek demokratikus úton ellenőrzik a termelési javak felhasználását, és amelyek arra törekszenek, hogy fedezzék minden egyes állampolgár alapvető szükségleteit és biztosítsák az állampolgárok választáshoz való jogát  nem alapvető szükségleteik ellátását illetően. A gazdasági demokrácia tehát biztosítja a társadalom gazdaságba való visszaintegrálását, és felváltja a piac/pénzgazdaságot, amely kettéosztja az embereket a kiváltságos és nem kiváltságos kategóriákra. A kiváltságosok képesek minden alapvető és luxus szükségleteiket fedezni, míg az utóbbiak még minimális szinten sem képesek ellátni magukat.


VI. A `társadalmi szférán belüli demokrácia` magában foglalja a gyárakban, irodákban és általában termelési helyeken valamint kulturális intézményekben az önigazgatás megteremtését. A munkás-, es diáktanácsok biztosítják a termelési helyek, oktatási intézmények önigazgatását, a közgyűlés által megszabott általános elvek, valamint a polgárok (mint termelők és vásárlók) preferenciái alapján. A minta, ami bemutatja, hogy hogyan is működik a gazdasági demokrácia általában, és részletesen kitér arra is, hogy hogyan vannnak összefüggésben a polgárok különböző minőségekben hozott döntései- közgyűlések tagjai es önigazgató intézmények tagjai - itt megtalálható Vol. 3, No. 2 (1995) of the journal Democracy & Nature, and in more detail in the book Towards an Inclusive Democracy (Cassell/Continuum, 1997), ch.6.


VII. Az ökológiai demokrácia magában foglalja olyan intézmények és kultúra megteremtését amelyek biztosítják a társadalom és természet közti összhang létrehozását.  Ez azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenység célja nem a jelenlegi öko-katasztrofális �fejlődés� amelyet a verseny és profit igénye tesz szükségessé, hanem minden állampolgár szükségleteinek fedezése olyan módon, hogy biztosítsa az igazi életszínvonalat amelyet csak a társadalom és természet közötti harmonikus kapcsolat hozhat létre. Az ökológiai demokrácia ezért nem érhető el a jelenlegi piacgazdasági rendszer és az abból eredő �növekedésorientált gazdaság�keretei között, sem egyéb, a növekedést célul tűző rendszer keretei között, amilyen a �létező szocializmus� centralizált rendszere.


VIII. Az Inkluzív Demokrácia tehát nem egy dialektikus fejtegetés eredménye, amelyet a természeti vagy társadalmi evolúció törvényei/tendenciái határoznak meg, sem csupán egy újfajta utópia, mint amelyek feltűnnek a szabad akarat tanát vallók köreiben. Az Inkluzív Demokrácia összeegyeztethetetlen bármely zárt teoretikai rendszerrel és persze vallási, vagy bármilyen másféle irracionalitással. Az Inkluzív Demokrácia Projekt egy nemzetközi tömegmozgalom létrehozását tűzte ki céljául, amely a szintézise és egyben felsőbbrendű változata a szocializmus jegyében indult társadalmi mozgalmaknak, úgymint az új egyenlőségért vívott harcoknak, nemre, fajra, nemzetiségre, kulturális vagy szexuális beállítottságra való tekintet nélkül.

IX. Ezért az Inkluzív Demokráciába való átmenet előre feltételezi egy tömegmozgalom lérehozását, helyi, regionális, országos és végül kontinentális és globális szinteken, célul tűzve maga elé a piacgazdaság és képviseleti �demokrácia� rendszerének helyettesítését közvetlen, gazdasági és ökoloógiai demokráciával, valamint társadalmi demokráciával. A mozgalomnak az a célja, hogy új kultúrát és intézményeket teremtsen minden szinten.  Ez a közbeavatkozás nemcsak abban manifesztálódik, hogy megteremti az egyéni vagy szociális élet alternatív változatait, a közvetlen cselekvés lehetőségét vagy a helyi választásokon való részvételt, hanem ezek kombinációján keresztül -azzal a feltétellel, hogy mindezek a tevékenységek szerves részét fogják alkotni egy átfogó, radikális társadalmi változásokat megcélzó politikai programnak, az Inkluzív Demokráciának.  A helyi választások célja (ezek az egyedüli választások, amelyek összeegyeztethetők az Inkluzív Demokrácia célkitűzéseivel) az Inkluzív Demokrácián alapuló intézmények és kultúra létrehozása össztársadalmi méretekben. A végső cél egy kettős hatalom megteremtése a létező rendszerhez viszonyítva, köztudat fejlesztése által. Ezt a már létező intézmények elleni küzdelem idézi elő, valamint az alternatív intézmények létrehozásának igénye es végül a megvalósításuk. Amikor a polgárok többsége elfogadja a demokratikus rend alapelveit és az új intézményekben tömegesen képviseli magát, az égvilágon semi nem állíthatja meg a régi, kevesek kezén felhalmozódott tőke rendszerének az összeomlását-ami az emberiség nyomorának okozója.


X. Középtávú cél a Polgári Hálózat az Inkluzív Demokráciaért megteremtése, amely célul tűzi ki egy alternatív demokratikus tudat megteremtését politikai közbeavatkozás és kulturális tevékenységek segítségével, végső célja pedig, hogy egy szélesebb politikai mozgalommá fejlődjön, amely elősegíti az Inkluzív Demokráciába való átmenetet. Az ebbe az irányba tett lépések közül az első tanulócsoportok létrehozása lehetne, amelyek lehetőséget biztosítanának az aktivisták számára tudásuk elmélyítésére az Inkluzív Demokrácia projekt különböző területein, beleértve a stratégia és taktika kulcsfontosságú problémaköreit.